Házassági vagyonjogi kisokos

A házasságkötés tervezésének időszakában sok esetben háttérbe szorul a házasulandók vagyonáról való rendelkezés. Mivel párunkkal egy életre tervezünk, az esküvő szervezésén túl rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a házasságban mi közös és mi nem az.

Házassági vagyonjogi kisokos

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Fontos tehát, hogy amennyiben a házastársak egyike hitelt vesz fel, az ebből eredő fizetési kötelezettség mindkét házas felet terheli. A házasságban a fő szabály a közös vagyon, akadnak azonban kivételek, amikről jó, ha tudtok. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Mit is jelent a különvagyon? Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezik erről:
•    a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
•    a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
•    a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat)
•    a személyét ért sérelemért kapott juttatás
•    a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
•    továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Ha az egyik fél úgy lép be a házassági vagyonközösségbe, hogy a házasság megkötése előtt már vásárolt egy ingatlant, az a különvagyonába tartozik. Egy esetleges válás esetén tehát az ingatlan teljes egészében az övé is marad. Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, autót, illetve egyéb ingóságot, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd. Amennyiben a házasság fennállásának idején az egyik fél a szüleitől kap ajándékot, az szintén a saját különvagyonát képezi. Ugyanakkor nem minden ilyen egyszerű. Ha például az örökölt lakást albérletbe adja a házastárs, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyonnak minősül. Ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések azonban, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti.
Együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket. A házasuló felek a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel is rendezhetik. A szerződésben a törvény fent ismertetett rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerüljön a közös-, illetőleg a különvagyonba. Ez az úgynevezett házassági vagyonjogi szerződés. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.